Az újév még a mostanihoz hasonló eseménytelen, száraz, hideg idővel indul, majd január 2-a körül jelentősebb átalakulás kezdődik.

Az év utolsó napján az ország nagy részén jó eséllyel feloszlik a hajnalban képződött köd, és több órára kisüt a Nap. Az északi, északkeleti megyékben valószínűbb, hogy helyenként tartósan borongós, párás marad a levegő. Ezeken a területeken kevéssel 0 fok alatt, míg az ország nagy részén +3 fok körül lesznek a maximumok. Napnyugta után fokozatosan mindenhol fagypont alá csökken a hőmérséklet.

Január 1-jén, vasárnap ismét zord lesz a hajnal, -5,-10 fok közötti fagyokkal. A csendes, hideg időben, a derült égbolt alatt több helyen válik párássá, ködössé a levegő. Délután – jelentősebb bizonytalanság mellett – már nagyobb területen, főleg a középső és keleti megyékben is nehezen oszlik fel a köd és a belőle képződő felhőtakaró. A Dunántúlon van nagyobb esély néhány órás napsütésre. Ahol kisüt a Nap, kevéssel 0 fok felett, máshol kevéssel az alatt marad a hőmérséklet.

Január 2-án, hétfőn az ország középső és keleti-északkeleti felén még marad a csendes, több helyen párás, felhős idő 0 fok körüli maximummal, de a Dunántúlon egy közeledő hidegfront hatására már megélénkül a szél, átmenetileg kissé enyhül a hideg, és az esti óráktól egyre nagyobb eséllyel fordulhat elő vegyes halmázállapotú csapadék.

Keddtől már mozgalmasabb, szeles, továbbra is téliesen hideg időszak veszi kezdetét. Kedden, illetve a hét közepén, majd január 7, valamint 10-e körül fordulhat elő nagyobb valószínűséggel csapadék, eleinte még vegyes halmazállapotban, később egyre inkább a havazás lehet jellemző. Európa északi felén nagy mennyiségű sarkvidéki eredetű hideg levegő halmozódik fel, ami január első felében a Kárpát-medencébe az eddigieknél is hidegebb időjárást, komoly lehűlést hozhat. Erre leginkább a január 5-ei holdfázisváltás utáni időszakban lehetnek kedvezőek a feltételek.