A mostani erős lehűlést az asztrológiai előrejelzések már a nyár elején mutatták. A június 3-án kiadott nyári prognózis július közepére vonatkozó előrejelzése nagyon pontosan bejött:

„Július 12-én hajnalban lesz félhold, és kezdődik az első negyed, amely 19-éig tart. Ebben az időszakban van esély arra, hogy néhány napra az átlagosnál hidegebbre forduljon az időjárás. Kifejezetten hideg, szeles, borongós napok is lehetnek a hónap közepén, amikor az időjárás inkább az őszt idézi majd. Egyelőre bizonytalan, hogy mely napok lesznek a leghűvösebbek, de úgy tűnik, hogy nagyobb eséllyel a július 16-19-e közötti periódusra tehetők…”

A június 2-ai cikkünkben is megjelent, hogy jelentősebb mennyiségű csapadékra és az átlagosnál hidegebb időjárásra július középső harmadában számíthatunk.

Tudomány vagy áltudomány?

A tudomány jelenleg még nem fogadja el, hogy a Naprendszer bolygói befolyásolják a földi időjárást. Fizikai képletekkel egyelőre még valóban nem tudjuk leírni, hogy a bolygók gravitációs hatása hogyan mozgatja a légkört. A tapasztalat azonban mégis egyre inkább azt mutatja, hogy az asztrológia lehet az egyik kulcs a hosszútávú időjárás-előrejelzés megfejtéséhez.

Az asztrometeorológia leginkább tapasztalaton alapuló (empírikus) tudománynak tekinthető, vagyis ha kimutatható, hogy egy bizonyos bolygó konstelláció előfordulásakor az esetek többségében ugyanolyan típusú időjárási helyzet alakul ki, akkor feltételezhető, hogy a Naprendszer bolygói hatást gyakorolnak a Föld légköri mozgásaira. Mivel a planéták pozíciója évekre előre kiszámítható, így becslést lehet adni arra, hogy a távolabbi jövő egy tetszőlegesen kiválasztott időszakában milyen jellegű időjárás valószínű egy adott földrajzi helyen.

Mennyire megbízható?

Aki nyomon követte korábbi cikkeinket, illetve megrendelte a szezonális prognózisokat, tapasztalhatta, hogy sokszor már hetekkel/hónapokkal korábban hírt adtunk egy-egy időjárási eseményről. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az év minden egyes napjára magas az előrejelzés beválási esélye. Vannak időszakok, amelyek „könnyebben” előrejelezhetőek. Ilyenkor nagy valószínűséggel be fog jönni a prognózis.  Ugyanakkor léteznek kaotikusabb, nehezebben leírható esetek is, amikor nagy a bizonytalanság.
A módszer tökéletesítésén tovább dolgozunk, így remélhetőleg a jövőben még pontosabbak lesznek a hosszútávú prognózisok.